Az alumínium profilok elektrolitikus színezése jó dekoratív tulajdonságokkal rendelkezik, ezért széles körben alkalmazzák itthon és nemzetközileg is, különösen az építészeti alumínium profilok felületkezelésében. Jelenleg a fő eljárás ón-nikkel vegyes só elektrolitikus színező eljárást alkalmaz, a termékek elsősorban pezsgő színűek. Az egyszeres nikkelsó-festékhez képest az ón-nikkel vegyes só elektrolitikus színezőanyaggal készült termékek élénk színekkel és telt tónusokkal rendelkeznek. A fő probléma az, hogy a termékekben előfordulhatnak színeltérések, amelyek az alumíniumprofil gyártás során bekövetkező indokolatlan extrudálási eljárásokból és eloxáló színezési eljárásokból adódhatnak.
Az extrudálási folyamat hatása az eloxálási színezésre főként abban áll, hogy a formatervezés, az extrudálási hőmérséklet, az extrudálási sebesség és a hűtési módszerek hogyan befolyásolják az extrudált profilok felületi állapotát és egyenletességét. A forma kialakításának lehetővé kell tennie az anyag megfelelő keveredését; ellenkező esetben hibák, például világos (vagy sötét) sávok jelenhetnek meg, és színeltérések léphetnek fel ugyanazon a profilon. Ezenkívül a forma állapota és a profil felületén lévő extrudálási nyomok szintén befolyásolják az eloxálási színt. Az extrudálási hőmérséklet, sebesség, hűtési mód és hűtési idő különbségei egyenetlen profilszerkezeteket eredményezhetnek.
1. Színeltérést is okozhat.
Az eloxálás jelentős hatással van az elektrolitikus színezés színváltozásaira, különösen a függőleges eloxálósorok gyártási folyamatában, ahol mindkét végén hajlamosak a színeltérések. A függőleges eloxáló tartályok 7,5 méter mélyek, és könnyen kialakulnak hőmérséklet-különbségek a tartályok teteje és alja között. A hőmérséklet fontos hatással van az eloxálásra; a magasabb hőmérséklet felgyorsítja az oxidfilm feloldódását az eloxáló oldatban, növelve a pórusméretet a porózus anódoxid filmek felületén, míg az alacsonyabb hőmérséklet kisebb felületi pórusokat eredményez. Ezenkívül a magasabb hőmérséklet az anódoxid film nagyobb porozitásához vezet, az alacsonyabb hőmérséklet pedig alacsonyabb porozitást eredményez.
Az elektrolitikus színezés elsősorban úgy működik, hogy a színezőoldatban lévő fémionok elektrokémiai redukciós reakcióba lépnek a védőréteg felületén az oxidfilm mikropórusaiban. Ez fémionok lerakódásához vezet az anódoxid film pórusainak alján, szétszórva a beeső fényt és különböző színeket hozva létre. Minél több anyag rakódik le a mikropórusokban, annál mélyebb a szín. Ugyanolyan alkalmazott áram mellett ugyanannyi fém vagy fémvegyület rakódik le a magas és alacsony hőmérsékletű területeken, de a nagy porozitású és nagyobb felületű pórusokkal rendelkező területeken minden pórus kevesebb lerakódást kap, ami világosabb színt eredményez, míg a szín sötétebb lesz az alacsony porozitású és kisebb pórusú területeken. Ez színváltozást okoz az anyag mindkét végén. Az eloxálás során a vezetőképesség az oxidfilmet is befolyásolja, és színeltéréseket eredményezhet. Ez a probléma gyakrabban fordul elő vízszintes gyártósorokon, főként azért, mert az eloxálás előtti-beállítás során, ha a bilincsek nem szorosak, egyes anyagok rosszul vezetnek, ami eltéréseket okoz az anódfilmben. Színezés után ez színváltozást eredményez.
Az elektrolitikus színezési eljárás közvetlenül felfedheti a színváltozási problémákat. A színező oldat áramelosztó képessége döntő szerepet játszik az egységes színezés elérésében. Az egyenetlen árameloszlás észrevehető színeltérésekhez vezet. A megoldás áramelosztási képessége elsősorban a megoldás vezetőképességével és polarizációjával függ össze. A színező oldat bizonyos vezetőképes sókat tartalmaz a vezetőképesség fokozása érdekében. Ha az ilyen sókat nem pótolják időben, a vezetőképesség csökken, ami csökkenti az áramelosztási képességet és színváltozást okoz. Ezenkívül a színezőoldatban lévő adalékok specifikus adszorpciós tulajdonságokkal rendelkezhetnek, növelve a polarizációt. Ezen anyagok túlzott fogyasztása csökkenti az elektrolit polarizációját, csökkenti az áramelosztási képességet és színváltozást okoz. A tényleges gyártás során nemcsak az oldat vezetőképességének javítására van szükség, hanem arra is, hogy a vezető rudak és réztartók jó vezetőképességgel rendelkezzenek. A rossz vezetés egyenetlen vezetékeloszlást okoz, ami színeltérésekhez vezet.
A fő hangsúly több olyan tényezőn van, amelyek színkülönbséget okoznak ugyanabban az anyagkötegben. Az eloxálás és az elektrolitikus színezés folyamatparamétereinek eltérései színkülönbségekhez vezethetnek a különböző tételek között. Ezért a gyártás során ellenőrizni kell az oxidációs és színező folyamatok stabilitását, és biztosítani kell az összes paraméter konzisztenciáját, ezáltal csökkentve a színeltérések előfordulását az oxidált és színezett anyagokban.
